Gondolatok

Úgy érzem megtalálta már azt az ember akivel boldog lehet. Én csak hátráltatom el kellene tűnöm. Nem kaphatom vissza már csak múltbéli szép emlék vagyok, pedig küzdenék érte. Látom már előre ő lesz a következő számára, csak nem meri még nekem mondani, nehogy kiakadjak. Örülnék, ha őszinte lenne velem, és elmondaná mit érez....

Félek a karácsonytól és a szilvesztertől. Főként a szilvesztertől egyedül leszek magányosan otthon....

Életemben vagy egy fontos személy. Talán az egyetlen aki mosolyt tud csalni az arcomra amikor szomorú vagyok. Nem tűnik nehéz dolognak mosolyt kiváltani belőlem, de azok csak mű mosolyok. Egyedül ő az aki megtud vigasztalni ha bajom van és igazi mosolyt csalni rá. Ő az akire mindig számíthatok és bármikor számíthat rám. Nagyon fontos nekem, viszont nem tudom mennyire vagyok neki fontos. Elég nehéz évek kötöttek minket össze az az egy biztos. Nem szeretném ha eltűnne az életemből, így is már nagy űrt hagyott, de megértem. Remélem megoldódnak a közös dolgaink és még tudni fogunk együtt nevetni....

"Ha már nem leszek ott melletted, akkor is vigyázni fogok rád a távolból. Tudni fogom merre jársz, mit csinálsz és örülni fogok a boldogságodnak."

Úgy éreztem muszáj kiírnom magamból. Sok rossz dolog történt velem az elmúlt hónapokban. Csalódás, veszteség, fájdalom és sikertelenség. Egyetem rengeteg gondom forrása. Bármennyire is tanulok semmi se jön össze és közben egyedül vagyok. Nem támaszkodhatok senkire, így még megterhelőbb. Mostani pár hétben rengeteg zh-t írtam és elég kevés sikerrel, pedig tanultam rá meglepően sokat. Most is írtam két vizsgát eredményét még nem tudom, de félek nem lesz meg pedig tudtam az anyagot. ...

Nem szoktam álmodni, vagyis sose emlékszem rá. Erre viszont az utolsó mozzanatáig igen. Buszmegállóba álltam egyedül éjszaka, mikor megjelent ő. Sétált felém békésen, érdekes volt, sötét árnyként jött felém mégis tudtam ő az. Mikor odaért hozzám átölelt és bocsánatot kért tőlem, azt mondta még mindig szeret, és ahogy kimondta abba a pillanatban eltűnt. Riadtan felébredtem keresve őt, de csak az üres szobámat láttam....    

Várom már ezt a napot több okból is. Ez a nap a világvége állítólag, kíváncsi leszek tényleg-e, mekkora lesz a pánik és  mi fog történni addig. A másik fő okom attól a naptól kezdve kicsit nyugisabb heteim lesznek már amennyire maximum januárig. Tudok kicsit pihenni és lazulni és olyanokkal tölteni a szabadidőmet akik számomra fontosak. Remélem lesz nekik is idejük velem tölteni azt az időt....

Történt ami történt elvesztettem valakit, vagyis inkább elvesztettük egymást. Azt érzem ő lett volna az igazi. Megértett és vigyázott rám ilyent sose éreztem még. Próbáltam én is rá vigyázni és érte tenni dolgokat de elváltunk. Sokszor gondolkodom rajta hiányzok-e neki mit érezhet. Megértettem mikor elváltunk nem működött, inkább ő részéről, azt mondta belefáradt, de én is éreztem. Nem akartam elfogadni ezt mert túl tökéletes volt, Mindent megtettem volna érte, hogy jobb legyen nekünk. Azzal váltunk el hogy kell egy kis magány nem férünk most bele egymás életébe, de egyszer talán. Nem úgy váltunk el ahogy kellett volna, nem válhattunk el, mert szerettük egymást. Most is rettentően hiányzik és szeretnék sok mindent máshogy csinálni. Esetleg tanulhattam volna többet a némbert előbb küldöm el vagy jobban alkalmazkodhattam volna ő hozzá. Bárcsak megcsinálhattam volna bármit is ezekből. De reménykedem hogy talán meglesz még vele újra az a hang amiért folytatni tudnánk az az egyszer....

kép a 2perc.hu-ról van

"Sokat gondolkozok 'Rólunk' miközben a 'Mi' nem is létezik.."  sajnos....

Akkor jössz rá, hogy ki az aki igazán fontos neked, amikor már elvesztetted...

Mostanság egyre jobban hatalmába kerít valami. Sokat vagyok egyedül még ha vannak körülöttem akkor is. A legjobb szó a rá a magány, de mégse az, mert néha élvezem is. Egyszer beszélgettem erről, egy lánnyal és igaza volt. Azt mondta azért jó ez, mert meghallom a hangokat a fejemben. Tudok gondolkodni mire van szűkségem és mit akarok, viszont félek tőle hogy elhatalmasodik és belenyugszom ebbe az érzésbe.....