Életemben vagy egy fontos személy. Talán az egyetlen aki mosolyt tud csalni az arcomra amikor szomorú vagyok. Nem tűnik nehéz dolognak mosolyt kiváltani belőlem, de azok csak mű mosolyok. Egyedül ő az aki megtud vigasztalni ha bajom van és igazi mosolyt csalni rá. Ő az akire mindig számíthatok és bármikor számíthat rám. Nagyon fontos nekem, viszont nem tudom mennyire vagyok neki fontos. Elég nehéz évek kötöttek minket össze az az egy biztos. Nem szeretném ha eltűnne az életemből, így is már nagy űrt hagyott, de megértem. Remélem megoldódnak a közös dolgaink és még tudni fogunk együtt nevetni....
"Ha már nem leszek ott melletted, akkor is vigyázni fogok rád a távolból. Tudni fogom merre jársz, mit csinálsz és örülni fogok a boldogságodnak."
